Szent Márton-dóm
15. századi háromhajós gótikus templom. Az egykori koronázótemplom, 1835-ben itt Ludwig van Beethoven bemutatta a Missa solemnis c. művét, és 1884-ben Liszt Ferenc itt vezényelte a Magyar Koronázási Misét.
Mindenképpen a legjobban fennmaradt és a legnagyobb gótikus templom Pozsonyban. A méretének köszönhetően már évszázadok óta domináló a város panorámájában. Az építése a 14. század elején kezdődött egy régebbi románkori templom helyén. Az építésen és a hozzáépítéseken a bécsi Szent István-dómon dolgozó ismert építészek – Hans Puchsbaum majd Anton Pilgram dolgoztak. A templom 1452-ben lett felszentelve, de az ezt követő utólagos hozzáépítések 1510-ig tartottak. Csak a 18. században kezdődtek új módosítások barokk stílusban, amit híres művészek valósítottak meg. A 19. század közepén egy következő átépítésen esett át, ami a templom regotizációjához vezetett. Ebben a formában maradt fenn többé-kevésbé a mai napig. A katedrális nyitvatartása: hé – szo 9:00 – 11:30, 13:00 – 18:00 óra, vas 13:30 – 16:00 óra, dom.fara.sk.
Érdekességek:
Torony: A csúcsán /85 m/ található a magyar királyi korona modellje a koronázó templom szimbólumaként, melynek súlya 150 kg, magassága pedig 164 cm.
Harangok: Az eredeti hat harangból csak a legnagyobb és legrégebbi, az 1674-ből származó Wederin nevű maradt meg, melyet Balthasar Herold öntött ki. Ez a 2,5 t tömegű harang Európa legértékesebbjei közé tartozik. A többi harangot az I. világháború alatt szétolvasztották. Csak 2000-ben kapott a Szent Márton-templom öt új harangot, ajándékként a szomszédos államok fővárosaitól.
Koronázások: Miután a 16. században a törökök elfoglalták az ország nagy részét, Pozsony a magyar királyi koronázási város titulusát szerezte meg. A koronázó templom a Szent Márton-dóm lett, és az első koronázás 1563-ban történt. 1830-ig itt összesen 11 uralkodót és 7 királyi feleséget koronáztak meg. Az összes koronázott uralkodó a Habsburg-családból származik. A koronázás előestjén a korona és a királyi jelvények az őrzött várból a dóm sekrestyéjébe lettek áthordva.
Reggel a várból elindult az uralkodó az ünnepi menettel, harangszó, ágyúdörgés és trombitaszó mellett. A koronázást és a misét követően a menet a városon keresztül a ferences-templomba tartott, ahol a király a kiválasztott nemeseket lovaggá ütötte. A koronázási hagyomány mindig az utolsó júniusi hétvégén éled fel. Ez a legnagyobb ünnepség a városba minden évben tízezer kíváncsiskodót húz be, akik a pompás történelmi ceremónia, a tornák és az ünnepségek részévé válnak. A koronázási ünnepségek alatt Kékfrankost szolgáltak fel, amit állítólag Mária Terézia is szeretett, akit a Szent Márton-dómban magyar uralkodóvá koronáztak.
