Prímáspalota /Primaciálny palác/
Klasszicista palota a 18. századból, ahol Napóleon szlavkovi győzedelmét követően a francia és az osztrák császár képviselői aláírták a Pozsonyi Békét. Jelenleg egy kiállítás helyszíne, amely egyedi, 6 db angol tapiszéria-gyűjteménynek ad helyet.
Pozsony aranykorának utolsó éveiben, közvetlenül azelőtt, hogy a város elvesztette Magyarország fővárosi státuszát, Batthyány József bíboros érsek felépítette a város legnagyobb és legpompásabb palotáját. A bécsi Melchior Hefele építész tervezte francia klasszicista stílusban, és 1781-ben fejezték be. Az esztergomi érsek téli rezidenciája lett, és alkalom adtán a koronázásoknál itt kaptak szállást a királyok. 1903-tól a palota városházaként szolgál.
A reprezentációs első emelet nyitva van a nyilvánosság részére, és a legnagyobb csalogató a híres angol királyi gobelin-gyűjtemény a 17. századból. A palota tükörtermében koncerteket rendeznek. A palota nyitvatartása: naponta, hétfő kivételével 10.00 – 17.00 óra között, szo – vas 11:00 – 18:00 óra között. A palota részét képezi a Szent László-kápolna is, ahol a miséket vasárnaponként és ünnepnapokon tartják 8:00 órától.
Ajánljuk: A palota egyedi homlokzata és a Szent György-szökőkút
A Prímás-palota a város egyetlen palotája, amelynek a tetőszerkezete részben be van vonva kolosszális kőszobrokkal díszített attikával. Az egységet egy még erőteljesebb főpapi kalap fedi. A szobrokat kőből F. H. Prokop és M. Kogler szobrászok faragták ki. Az antik mitológiai és keresztény hittani elemeket tartalmazó szobrászati díszítés töltetét valószínűleg a bíboros főpap határozta meg. A szobrokon kívül a palota attikáján négy díszváza is áll. Ezeket Johann A. Messerschmidt szállította le, aki a híres szobrász, Franz X. Messerschmidt testvére volt.
A Prímás-palota négyszögletű udvarán áll Szent György, a legendás lovag szökőkútja, aki egy sárkánnyal harcol. Az gyik legenda szerint György lovag alakja azonos György érsek alakjával. A sárkánnyal való harca a katolikus egyház azon igyekezetét szimbolizálja, hogy kiűzze a városból a reformációt. A legenda azt meséli, hogy György a sárkány karmaiból megmentett egy Tölgyerdő nevű szüzet, és így elnyerte a kezét. Minden évben György névnapján a kőlovag megelevenedik, megfordul a lován és meghajol a városlakók felé.
Ajánljuk: Büntetőkút /Trestajúca studňa/
A hagyomány szerint ez egy büntetésekhez használt kút volt. Ebben büntették a pékeket. A neveik és a büntetéseik a városi krónikában van bejegyezve. Akkor büntették őket, ha kisebb súlyúak voltak a termékek, vagy ha kevésbé jó minőségű alapanyagokból készítették. Ilyen büntetések Pozsonyban 1773-ig voltak. Aztán II. József uralkodó letiltotta ezeket.
A középkorban ez az összes kézműves céh becsületbeli ügy volt, hogy szigorúan ügyeljenek a mesterek által a piacra hordott termékek minőségére. Ezért a termékeket szigorúan ellenőrizték és a nem jó minőségűekért a mesterek büntetést kaptak. A pozsonyi pékek azt a mestert, aki a piacra nem jó minőségű terméket vitt, úgy büntették, hogy belemártották a Dunába. Később a büntetést mérsékelték, a nem lelkiismeretes pékeket már nem mártogatták a Dunába, hanem állítólag abba kútba, amely a mai napig a Prímás-téren található. A hóhér a kút fölé egy fa állást épített, melyen egy csiga volt felfüggesztve, a csigán keresztül pedig egy kötél lógott kampóval a végén. A hóhér segédjei odavittek egy nagy vasketrecet, amit egy kampóra akasztottak. A hóhér a bűnöst bezárta a ketrecbe és leengedte a kútba.
20% engedmény a Bratislava Card által
