Dévényi /Devín/ vár
Una rovina arroccata su una rupe sopra la confluenza dei fiumi Danubio e Morava è uno dei siti storici ed archeologici più importanti dell’Europa centrale. Inoltre offre un paesaggio incantevole con un panorama inimitabile.
A Duna és a Morva folyók találkozása fölötti magas sziklán ágaskodó várrom Közép-Európa legjelentősebb történelmi és archeológiai helyei közé tartozik. Ezen felül csodálatos természetet kínál látványként.
Egyedülállóan dokumentálja a mai Szlovákia betelepülésének a történetét. A stratégiai pozíciójának köszönhetően a várdomb már az őskorban lakott volt, és sok nemzet harcolt érte vagy ellenőrzése alatt tartotta. Tartózkodtak itt kelták, a rómaiak innét ellenőrizték a határokat, a szlávok kiépítettek itt egy rettegett erődöt, és később a vár évszázadokig védte a magyar királyság nyugati határát. Sokszor el lett foglalva, de mindig újra kijavították és megerősítették. Végül nem harcban semmisült meg, hanem indokolatlanul fel lett robbantva a francia hadsereg által 1809-ben. Akinek nem imponál többezer év történelem, elbűvöli majd őt a természet látványa és a fantasztikus kilátás.
Felejthetetlen látvány tárul elénk a felső várból is, ahol a Dévényi vár a 13. – 20. században elnevezésű állandó kiállítás instalálására került sor. A dévényi várból származó régészeti leletek által, kiegészítve történelmi tényadatokkal, bemutatásra kerülnek a várépítés egyes fázisai. A kiállítás a várkőszirt attraktív helyiségeiben van elhelyezve.
A Duna és a Morva folyó találkozásának helyén már az őskorban település volt. A kelták után az 1. – 4. századtól Dévény a Limes romanus rendszer részét képezte. A 9. században Rasztiszláv morva fejedelem nevéhez fűződött. A felső váron fokozatosan keletkezett a királyi határerőd. 1809-ben a várat a napóleoni hadseregek tették tönkre. 1961-ben nemzeti kulturális emlékmű lett.
A várban rendszeresen szerveznek kommentált várnézést szlovák nyelven, minden nap 10:15, 11:00, 13:15, 14:00, 15:00 és 16:00 órakor.
Nyitvatartás:
- Március és október: ke – vas 10:00-tól 16:00 óráig (utolsó belépés 15:30 órakor)
- Április – szeptember: ke – vas 10:00-tól 17:00 óráig (12:00 – 13:00 szanitációs szünet, utolsó belépés 16:30 órakor)
- November – Február: hé – vas 10:00-tól 16:00 óráig (utolsó belépés 15:30 órakor)
- 20% engedmény a Bratislava Card által – egyszeri belépésre érvényes.
Az Új hídtól a 29-es busz jár közvetlenül a vár alá. A várhoz hajóval is eljuthatunk a Dunán – bővebb információ: www.lod.sk.
Érdekeségek Dévény váráról
Szláv bazilika: A 9. században Dévényből a nyugati szlávok első állami egységének, a Nagy-Morva Birodalomnak a fontos központja lett. Egy nagy erőd lett itt kiépítve, templommal a domb tetején. Megtalálható itt a szóban forgó templom felújított alapja és a kis modellje.
Barlangok: A kőszirtben már az őskorban használták, később a rómaiak és a szlávok is. Átmennek az egész sziklán, és fokozatosan változtattak rajtuk. Később a felső várral lettek összekötve, és élelmiszertárolásra használták. Egy része nyitva van, és egy érdekes vártörténeti kiállítást tartalmaz.
Ciril és Metód nagymorva missziója: Ezen a tematikus úton egy speciális mobilalkalmazás és térkép segítségével megismerkedhet a műemlék és a Nagy-Morva Birodalommal, Cirillel és Metóddal kapcsolatos helyek történetével, melynek részét képezte Dévény /Devín/ is. A hittérítők, akik 863-ba érkeztek meg ide, a területünkön kulcsfontosságú szerepet játszottak a liturgia terjesztésére – mégpedig a hlaholika megalkotásával -, ami az első olyan írás, amely a szláv beszédre van alkalmazva, valamint az arra vonatkozó pápai beleegyezésbe is, hogy az ószláv nyelv liturgikus nyelv lehessen. A kultúrtörténeti emlékművek vagy természeti különlegességek megismerésén kívül ezen az úton megismerheti a regionális gasztronómiát vagy a hagyományokat, helyi szokásokat, lokális termékeket, és sok kalandban lesz része.
TIPP: Dévényi ribizlibor A szőlőtermesztés a múltban a dévényiek fő tevékenységei közé tartozott. A boros edények és szőlőtermesztési eszközök régészeti leletei még a kelták idejéből valóak. A szőlészetről a legtöbb bizonyíték a 9. – 10. századból, az ószláv időkból való. A ribizlit Dévényben nagyobb mennyiségben állítólag azt követően ültették ki, hogy a 19. század végén egy fertőző betegség egész Európában tönkretett sok szőlőültetvényt, beleértve a dévényieket is. 1922-ben Alois Sonntag megalapította a ribizlibor nagytermelését. Ezen kívül ribizlivermutot és készített, amely aranyérmet szerzett egy Párizsi kiállításon. Azóta a dévényi ribizlibor fenoménné és messzi-távol ismertté vált.
